Ethnographic research
Ethnographic research \ Néprajzkutatás (2012) 
English
It is not a commonly known fact today that until the end of the 1800‘s, isolated Islamic communities lived in Hungary which have managed to keep their religion and customs since the years of the Turkish Oppression. This fact might be completely forgotten today, however, ethnographic research in the last few years has revealed amazing discoveries that again shed light on this unclear spot in Hungarian folk history. A few old photographs have been discovered, as well as an ornate head covering (restored since), which serve as evidence for this religious-ethnographic mingling of folks.
Conflicts were common in the relationship of the Islamic Groups and the Hungarian lowland farmers, which most of the time did not result in the Hungarians coming out of those as winners. Especially in smaller villages where Hungarian inhabitants became a minority during those decades did the phenomenon of “reciprocal assimilation” occur, as a result of which the Hungarians – either out of fear, or just unintended – adapted to the customs and religion of the Turkish.
This could often be recognized in the dressing culture of the folk, it can be followed how Turkish motives started to penetrate into Hungarian folk costume design, the most remarkable example of which is the head covering, an accessory to the folk costume itself. It represents an interesting mutation between Hungarian and Turkish dressing customs, enriched by some new characteristics different from either of the two cultures. For example, the majority of Turkish women did not cover their faces, and therefore it is a good question why the Hungarian ‘burka’ covers the whole surface of one’s face. The issue is also interesting from a linguistic point of view, as it is easy to trace back that the Hungarian word ‘burok’ (meaning: ‘hull’) – just like many other words in the Hungarian vocabulary – has its origins in Turkish, as it can easily be etymologically bound to the word ‘burka’.
Deutch
Es ist eine wenig bekannte Tatsache, dass bis zum Ende des 19. Jahrhunderts isolierte islamische Gemeinschaften in Ungarn lebten, die ihr ursprüngliches Brauchtum und den muslimischen Glauben seit der Türkenherrschaft hatten bewahren können. In den vergangenen Jahren förderte die ethnographische Forschung diesbezüglich noch weitere erstaunliche Erkenntnisse zutage und rückte damit einen Aspekt ungarischer Geschichte ins Zentrum, der bis dahin als weißer Fleck galt. Historische Fotografien und Überreste einer reich verzierten Kopfbedeckung sind erhalten geblieben, und gelten als bedeutendste Zeugen dieser Völkerbegegnung.
Das Verhältnis der islamischen Gruppen zu den Bauern der ungarischen Tiefebene war geprägt von häufigen Konflikten, aus denen die Ungarn nicht immer als Sieger hervorgingen. Neuere Untersuchungen belegen, dass sich insbesondere in jenen Dörfern, in welchen die Ungarn nach und nach zur Minderheit schrumpften, das Phänomen der reziproken Assimilation zeigte, indem sich die ansässige Bevölkerung dem türkischen Brauchtum anpasste und deren Religion übernahm. 
Ergebnis dieser Entwicklung sind unter anderem zahlreiche türkische Elemente, die sich bis heute in der ungarischen Volkstracht finden lassen. Das augenscheinlichste Beispiel hierfür ist jene Kopfbedeckung, die traditionell zur ungarischen Tracht getragen wird, welche ihrerseits ein Konglomerat aus türkischen und ungarischen Kleidungsbräuchen darstellt und kontinuierlich mit originellen, aber beiden Volksgruppen fremden Elementen erweitert wurde. 
Hinzu kommt eine – nur in der Gesamtdynamik dieser einzigartigen Volksgruppen- und Kuturgutvermengung zu verstehende – Überanpassung seitens der Ungarn. So lässt beispielsweise die Mehrheit der türkischen Frauen das Gesicht unbedeckt, die ungarische Burka hingegen verhüllt das ganze Antlitz. Ein Phänomen, das auch seinen sprachlichen Niederschlag fand: Heute gilt als erwiesen, dass das ungarische „burok“, wie zahlreiche andere Wörter des Ungarischen übrigens auch, im Türkischen wurzelt: es lässt sich ethymologisch eindeutig auf das Wort „Burka“ zurückführen.
Magyar
Kevéssé ismert tény, hogy Magyarországon egészen az 1800-as évek végéig éltek elszigetelt iszlám közösségek, akik vallásukat és hagyományaikat a török uralom ideje óta töretlenül megőrizték. Ez a tény mára szinte teljesen feledésbe merült, viszont az utóbbi pár év néprajzi kutatásai egészen érdekfeszítő eredményeket szültek, amelyek újfent ráirányították a figyelmet a magyar történelem ezen fehér foltjára. Fennmaradt ugyanis néhány régi fénykép és egy díszes (azóta restaurált) fejfedő-rész, amely összefüggésbe hozható a vizsgált vallási-etnikai anomáliával.
Az alföldi régiókban élő földművesek és a már említett iszlám csoportok viszonyára jellemzőek voltak a gyakori villongások, amelyekből nem minden esetben a magyar közösség került ki győztesen. Főleg kisebb falvakban, ahol hosszú évtizedek alatt a magyarok kisebbségbe kerültek, nem volt ritka a „fordított asszimiláció“ jelensége, miszerint a magyarok akár félelemből, akár önkéntelenül idomultak a török szokásokhoz és a valláshoz. 
Ez gyakran a külsőségekben is megnyilvánult, és a török jegyek szép lassan beszivárogtak a magyar népviseletbe is, amelynek egyik legszembeötlőbb példája a népi viseletet kiegészítő fejet takaró rész volt. Különös mutációja volt tehát ez a török és a magyar öltözködési szokásoknak, ami számos (mindkét népcsoport kultúrájától távol álló, eredeti) vonással is gazdagodott. A török nők többsége ugyanis például nem takarta el az arcát, kérdéses tehát, hogy a magyar burka miért fedi a teljes arcot. Nyelvészeti vonatkozású érdekesség, hogy mára bebizonyosodott: számos jövevényszavunk között a burok is török eredetű, amely etimológiailag egyértelműen a burka kifejezésből alakult ki.
Italiano
Non tanti sanno che, fino alla fine dell’800, in Ungheria esistevano comunità islamiche isolate che erano riuscite a mantenere la loro religione e le loro tradizioni intatte fin dai tempi della dominazione turca. Questo fatto potrebbe essere stato completamente dimenticato, ma durante gli ultimi anni la ricerca etnografica ha rivelato incredibili scoperte che hanno fatto luce su questo aspetto peculiare del folklore ungherese.  Sono state scoperte alcune vecchie fotografie insieme a un velo decorato (in seguitorestaurato) che documentano la commistione di questi aspetti religiosi ed etnografici.  I conflitti fra le comunità islamiche e i contadini ungheresi erano frequenti, e questi ultimi venivano spesso sconfitti. Nei paesi più piccoli, dove gli abitanti ungheresi erano la minoranza durante le decadi di “assimilazione reciproca”, molti di loro si adattarono agli usi e costumi della comunità 
turca – forse per paura o forse semplicemente per via del passare del tempo.  Questo lo si può vedere nella moda e nei tessuti: si vede che l’influenza turca cominciò a espandersi nel folklore ungherese, il cui esempio più lampante è proprio il copricapo come accessorio al costume. Rappresenta un’interessante mescolanza fra tradizioni di  costume ungheresi e turche, arricchite da alcune nuove caratteristiche estranee a entrambe. Ad esempio, la maggior parte delle donne turche di quel tempo non copriva il capo, quindi ci si dovrebbe chiedere da cosa origina il “burqa ungherese”. Un altro aspetto degno di nota è quello linguistico: è interessante vedere come la parola “burok” (guscio) derivi dal turco – così come moltissime altre parole ungheresi – e come sia correlata alla parola “burqa”.

"The Ethnographic research" is made for the exibithion "Burka" in 2012 for Kulturforum Budapest.
Ethnographic research
9
151
0
Published:

Ethnographic research

This is a project made by Robotto, for the exibithion "Burka" for Kulturforum Budapest in 2012
9
151
0
Published:

Creative Fields