Add to Collection
About

About

BME Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszék 6. szemeszter tananyaga.
Published:
A Rajz6 félévi tematikája a külső és belső terek intuitív ábrázolásához kötődik; cél a perspektíva magasabb szintű alkalmazása (3-5 iránypontos) és a grafikai készség fejlesztése. Valós térben, helyszíni rajzokon keresztül vizsgáljuk és kutatjuk a perspektívikus ábrázolás és a nagy terek síkon való megjelenítésének lehetőségeit. Budapesti patinás középületek belső tereinek, valamint a Budai Vár utcáinak, tereinek ábrázolása közben, a szerkezeti, geometriai, építészeti összefüggéseket vizsgáljuk, ceruza illetve toll technikák fejlesztésével párhuzamosan. Célunk, hogy ne a fényképezőgép objektívje által mutatott naturalisztikus látványt ábrázoljuk, hanem megragadva a tér felépítésének lényegét, szubjektív módon, rajzban fejtsük ki az építészeti struktúra lényegét, a látott terek-tömegek gondolati értelmezése, szerkezeti összefüggéseinek feltárása útján. 
Követelmények:
A tanórákon való részvétel kötelező, a TVSZ-ben meghatározottak szerint, továbbá csak a gyakorlatvezető szignójával ellátott rajzok adhatók le a fenti határidőkre! Az egyes feladatokat –a fenti tematika szerint- a gyakorlatvezető tanárok tankörönként, a hallgatókkal személyesen értékelik, melyek a félév végéig javíthatók, befejezhetők. A gyakorlati jegyet, a gyakorlatvezető tanárokból álló bizottság határozza meg, a félév végén beadott –a tematikában részletezett számú- szabadkézi rajzok, vázlatok minősége alapján. Pótlási lehetőség: a tanórákon kívül, az egyes helyszíneken egyéni egyeztetés szerint lehetséges. Kiemelt tankör számára kötelező, mások számára ajánlott a féléves rajzok digitális publikálása a www. behance.net website-on.
 

HELYSZÍNEK - MINTARAJZOK

A terek befogadóképessége miatt, egy időben több helyszínen rajzolunk. Az Opera, illetve a Nemzeti Múzeumban 2 tankör dolgozik, ezzel párhuzamosan a MÜPA-ban szintén 2 tankör egy-egy tankörvezetővel.
 
 
OPERAHÁZ
Első 45 perc:
- A helyszín rövid ismertetése, korábbi rajzok bemutatása, elemzése.
- 2-3 vázlat készítése különböző nézőpontok keresése, kompozíciós lehetőségek vizsgálata A/4-es formátumban toll technikával. A vázlatok készítése közben a hallgatók a rajzon keresztül értelmezik a teret, megismerik a fő arányokat, a kompozíciós lehetőségeket. A többszintes lépcsőházi terek méreteinek érzékletes bemutatása intuitív perspektívában történik. A horizont a lap aljára kerülve alálátást, középre helyezve egy közbenső szinti látványt, míg egy felső szintről való „letekintés” esetén a lap tetejére kerül.
 
Második 45 perc:
A gyakorlatvezetővel az elkészült vázlatok közül közösen kiválasztva egyet (szükség esetén a kompozíció javításával) A/2 méretű lapra felrajzoljuk azt oly módon, hogy alkalmazzuk az intuitív perspektíva szabályait. A helyes perspektív rendszerben való ábrázolás alapkövetelmény, ismét a jól megfigyelhető térsarkok ferdéiből érdemes visszafejteni az iránypontokat. Javasolt a 3 illetve 5 iránypontos rendszer.
- Folytatva az előző órai A/2-es rajzot, fektessünk hangsúlyt a perspektíva konstrukciós vonalainak hangsúlyozásával a tér szerkezetének, a részletformák geometriai pontosságának bemutatására. A lendületes körívek ellipszissé torzult képeit ajánlott a köré rajzolható négyzet torzult képébe forgatni, megtapasztalva az erős alálátásból adódó nagytengely elfordulását a függőleges tengelytől.
- A tér szubjektív élményét rajzunk szemléletesen érzékelteti. Érdekes lehet egy kontúr, egy fényfolt, a geometrikus rend, a ballusztrádok kanyargó, tovatűnő sora, a boltívek sajátos összemetsződése. Tónusozás közben nem cél a naturalisztikus ábrázolás, elegendő néhány kontrasztos folt párral kiemelni a kép lényegi elemeit, s a helyi kontraszt segítségével főként a nézőponthoz közeli részletek pontosabb, részletesebb megrajzolásával a térmélység érzékeltetését is segíthetjük. A rajzokat a gyakorlatvezetők óra végén beszedik.
 
NEMZETI MÚZEUM
 
 
MÜPA
 
 
SZENT ISTVÁN BAZILIKA
- A helyszín rövid ismertetése, korábbi rajzok bemutatása, elemzése. A bazilika
történetét bemutató kiállításon, a helyszínen elemezhetjük az eredeti tervrajzok
segítségével a tér felépítését, arányait.
- 2-3 vázlat készítése különböző nézőpontok keresése, kompozíciós lehetőségek vizsgálata A/4-es formátumban toll technikával. A vázlatok készítése közben a hallgatók a rajzon keresztül értelmezik a teret, megismerik a fő arányokat, a kompozíciós lehetőségeket. A bazilika lenyűgöző méreteinek érzékletes bemutatása intuitív perspektívában történik. Az előzőekben rajzolt terekhez képest is nagy az alálátás mértéke, így a horizont a lap aljára kerül, javasolt azt, a padló síkra tenni. A nehézséget az okozza, hogy a kompozícióban benne kell legyen a padló és a tambur az induló kupolával! Ez olyan látószög nyitással jár, hogy a felvett perspektív rendszer 3, de még inkább 5 iránypontos lehet csak. A gyakorlatvezetővel az elkészült vázlatok közül közösen kiválasztva egyet (szükség esetén a kompozíció javításával) A/2 méretű lapra felrajzoljuk azt oly módon, hogy alkalmazzuk az intuitív perspektíva szabályait. A felvett perspektív rendszerben való helyes ábrázolás alapkövetelmény.
- Folytatva az előző órai A/2-es rajzot, fektessünk hangsúlyt a perspektíva konstrukciós vonalainak hangsúlyozásával a tér szerkezetének, a részletformák geometriai pontosságának bemutatására. A lendületes körívek ellipszissé torzult képeit ajánlott a köré rajzolható négyzet torzult képébe forgatni, megtapasztalva az erős alálátásból adódó nagytengely elfordulását a függőleges tengelytől.
- A tér szubjektív élményét rajzunk szemléletesen érzékelteti. Érdekes lehet egy kontúr, egy fényfolt, a geometrikus rend, a ballusztrádok kanyargó, tovatűnő sora, a boltívek sajátos összemetsződése. Tónusozás közben nem cél a naturalisztikus ábrázolás, elegendő néhány kontrasztos folt párral kiemelni a kép lényegi elemeit, s a helyi kontraszt segítségével főként a nézőponthoz közeli részletek pontosabb, részletesebb
megrajzolásával a térmélység érzékeltetését is segíthetjük. A rajzokat a gyakorlatvezetők óra végén beszedik.
 
 
BUDAI VÁR

Az utcakép is térábrázolás, ahol a belső tereknél tapasztaltakhoz képest nagyobb
mélységekkel, tágasabb „mennyezettel” és határozottabban kirajzolódó formákkal
találkozunk. Az utca karakterét (egyenes, íves, emelkedő vagy lejtős) az épületkontúrok
között megjelenő ég, illetve úttest által alkotott folt alakja és képi aránya alapvetően
meghatározza. A külső tér léptékét a horizont helyes megválasztásával és a környezeti
elemek ábrázolásával (mint az utcabútorok, járművek stb.) lehet kifejezni. Az utcakép a valóságban (és a rajzban is) anyagszerűbb, mint a belső tér!
 
- A helyszín rövid ismertetése, korábbi rajzok bemutatása, elemzése.
- Az n (hisz nem merőleges síkokról van szó) iránypontos perspektíva ismertetése.- 3-5 db útirajzszerű vázlat készítése, A/4-es formátumban, toll technikával.
A vázlatokon a különböző szemponthelyzetek (horizont magassági elhelyezése, utca közép, vagy széli nézetek) segítségével elemezhetjük mikor kapunk jó kompozíciót. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a kiegyensúlyozott statikus kompozíciók jellemezték e rajzokat, addig a mai ábrázolásokban a dinamikus hatások és az extrém képkivágások kerülnek előtérbe. Látni fogjuk, hogy a perspektíva torzítására már nem vagyunk olyan érzékenyek, mint amikor tudati képünk, illetve a tapasztalat szerepe meghatározóbb
volt. A vázlatrajzokat toll technikával készítjük, ahol egyre erősebben az eszköz, a mozdulat és a gondolat összhangja érvényesül. A toll mozgását határozott forma és térképzetek vezérlik. 
 
- A gyakorlatvezetővel az elkészült vázlatok közül közösen kiválasztva egyet (szükség esetén a kompozíció javításával) A/2 méretű lapra felrajzoljuk azt oly módon, hogy alkalmazzuk az intuitív perspektíva szabályait. A felvett perspektív rendszerben való helyes ábrázolás alapkövetelmény. Fektessünk hangsúlyt a perspektíva konstrukciós vonalainak hangsúlyozásával az utcakép szerkezetének (n iránypontos perspektíva), a részletformák geometriai pontosságának bemutatására. A szemeszterben tanultak összefoglalásaként, valójában a látvány újra fogalmazása történik. Az anyag ábrázolása sajátos gondolati megközelítést igényel: hogyan ábrázoljak valamit ami nemcsak látási élményből ered? Az anyagábrázolás tapasztalatokon (látás, hallás, tapintás) és az anyaghoz fűződő szellemiségen alapszik. Az anyagokat önmagukban és egymáshoz
fűződő viszonyukban is értelmeznünk kell. Az utcaképet alkotó épületek elvont vonalrajzait „anyagítjuk” (tégla, cserép, faburkolat, vakolat stb.), de nem képeslap ízű, naturalisztikus ábrázolással, sokkal inkább a lényeget kiemelő jelleggel.

- Folytatva az előző órai A/2-es rajzot, figyeljük meg a közeli részleteket, azokat pontosítsuk mind a vonalrajzban, mind a tónusban. Jelenítsük meg a különböző környezeti elemeket, ezzel is élővé varázsolva utcaképünket. A tónusozás során alkalmazzuk a különböző atmoszférikus hatásokat (sfumato), az ellenfényeket, a hosszú vetett árnyékok térbeliség érzékeltető jelenségét.