A projektemben az átlag magyar étkezési szokásokkal foglalkozom. Itthon a legtöbb
ember csak nagyon silány minőségű élelmiszerekhez jut hozzá. Ezeknek a káros hatásai megfigyelhetők a társadalmunk számos területén. Nálunk nem igaz az a mondás, hogy a kereslet befolyásolja a kínálatot, ha valaki szűkölködik, akkor nincs lehetősége jó minőségű élelmiszerhez hozzájutni. Ezt a társadalmi problémát szeretném bemutatni, és lehetséges megoldásokat találni.
Vidékről származom, ahol egyre többször szembesülök azzal, hogy mennyire
korlátozottak a lehetőségei az embereknek a normális táplálkozásra, kevés a minőségi
pékáru, az éttermekben gyakoriak a teljesen groteszk étel összeállítások, mint például
a lecsós pizza, az élelmiszerboltokban pedig, vagy nincs alternatíva a különböző termékek egészséges változataira, vagy pedig elérhetetlenül drága. A magyar társadalomban nagyon sok szív és érrendszeri probléma, az itthoni halálozás hozzávetőlegesen felét okozza. Jelentősen összefügg az étkezésünk a betegségek kialakulásaival, mi mégis ragaszkodunk a megszokott, jól bevált étrendünkhöz, ami alapvetően elég zsíros, nehéz, koleszterinben gazdag. Megemlítem itt Benke Lászlót, aki a Kádár-korszak szocialista, régi vágású szakácsa volt. Az Atv-n futó főzőműsorában háziasszonyoknak adott tippet gyorsan otthon elkészíthető ételekhez. Ezekhez sok félkész terméket használt, például kecsap, gépsonka és vegeta. Ezek miatt sokszor furcsa ételek láthattak az emberek a képernyőn. Miután 2017-ben Benke Lászlót szembesítették számos kétséges gasztronómiai megoldásával (pulykamájas salátával töltött görögdinnye), úgy nyilatkozott, hogy ő a magyar konyhát népszerűsíti 50 éve itthon és külföldön. Az olvasók is megvédték Benke Lászlót, mivel szerintük olcsó és laktató ételeket tanított nekik. Egy másik példa, Papp Gábor Zsigmond Magyar retro filmjéből pedig az is kiderül, hogy a dohánybolt előtti féldecis szokás nem most alakult, hanem már 60-as években a bányászoknak munka előtt 500 feles ki volt töltve a restiben, mindenkinek egy, ami rájuk várt.
