MOLNÁR, Zsuzsa Lili
Photo: Dimény Luca
Kiállítások / Exhibitions: 

Egyéni / Solo: 

2022: Átlátszó életek/ Transparent Lives / Őri-Art Galéria, Hungary

Kétfős/ Duo:
2023: Üvegtársak utazókiállitás / Glass-mates traveling exhibition / 1.  Kortárs Magyar Galéria 2. Galántai Honismereti Múzeum - Contemporary Hungarian Gallery /Museum of Galánta / Slovakia
2021: Túl átlátszó kiállítás / Too transparent  / Budapest Art Brut Galéria 

Csoportos / Group:
2023: International Biennale of Glass, Sofia, Bulgaria
2023: Hétszinkék / Seven Colors Blue, Budapest, Hungary
2023: 54. Tavaszi tárlat  / Spring Exhibition / Spring Exhibition /  Pesterzsébeti Múzeum
2022: Salon d'Automne, Paris
2022: 53. Tavaszi Tárlat / Spring exhibition / Pesterzsébeti Múzeum
2021: 52. Tavaszi tárlat  / Spring Exhibition / Spring Exhibition /  Pesterzsébeti Múzeum-online
2021: Átlátszó előszoba /Transparent ante-room / online
2017: Üveg a víz alatt / Glass under the water / Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

TANULMÁNYOK /Education

2019.  :  Szimultán Művészeti Iskola - Sipos Balázs casting mesterkurzus / casting masterclass
2016- 2019. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (BA), üvegtervezés / glass design
2015-2016. Szimultán Művészeti Iskola, üvegműves / glass design
2009-2011. Ring Alkalmazott Szakközépiskola, fémműves / metal design 
2004. Ősz: Birmingham College of Food, Tourism and Creative Studies
2001-2005 Szolnoki Főiskola (BA), közgazdász / economist

Tagságok / Memberships:

Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) / Association of Hungarian Creative Artists (MAOE)
Glass Art Society
Contemporary Glass Society

Egyéb sikerek/ Other success:
https://www.homofaber.com/hu/discover/zsuzsa-molnr-wmevmv


EN/HUN: 

I was born in 1982 in Budapest. My dad worked as a pilot, my mom as a physical education teacher. Hearing the word 'pilot' most people was amazed and thought I am one of the most lucky kids in the world. This is what I should have thought about myself as well.  However, not many know, what this profession means in terms of family life or emotional development.

After graduating from high school, I studied economics , I was specialized in marketing and advertising, and in media- and psychology of advertisement. I studied for 1 semester in Birmingham, England, where I became friends with one of my most inspiring person, Johanna, from Finland.  That time she studied to be a chef, but a few years later she became a lawyer and her mom became  a beutitian after being an accountant for 16 years. Johanna's dad was building a salon for her wife during his free time. This picture burned in me and became a desired example for relationships, careers and family. I wanted to take it natural that if I am not happy in a certain situation my environment supports me in changing. 

I started working in Nokia’s finance department and stayed there for 6.5 years.
As I approached the age of 30, I received a corporate newsletter that I could go to the company's psychologist. I contacted her because I felt that my life was in one place, in a dead end. She indicated that in the course of the collaboration I would most likely find her with a certain problem and a thousand or so, quite different ones may come up. Right from the first encounter, I was shocked when I portrayed my life (unconsciously) as a tree with a cut-off trunk, almost burned to charcoal. At this point, I knew I was either changing or getting sick. I went to the therapist for about 2 years and everything I learned thanks to the therapy about myself, others, the  emotions, became a defining part of me. 

My position at Nokia was terminated in 2012.
Thanks to severance pay and the money I saved over the years, I lived off my reserves for a few years. I started making glass jewelry, going to art-fairs. I fell in love with someone who was also a ‘career modifier’. It didn’t take long for him to realize that I lived off my reserves and that ended the relationship. He said I had no plans. (And I gained a little weight too. !?) I collapsed, stayed like that for a while, then gathered myself and made a plan. For myself. My goal was to be able to create a source of happiness on my own. To do this, I wanted to develop professionally to a level that is respectable even for me. I registered 2 rooms of my flat to AIRBNB as a host and this gave me the opportunity to stop using my savings and get to know a lot of inspiring people from a lot of places around the world. I enrolled in the Szimultán Art School, from there I was admitted to the Moholy-Nagy University of Arts, where I became student of Péter Borkovics and later on I learned from Balázs Sipos. I graduated as a glass designer at the age of 37 in 2019. 

In Szimultán Art School I made friends with Krisztina Kertész, which I also consider as milestone. She gives me a place in her workshop, so my fear of working only by myself disappeared. 

From the moment I decided to go 'into the wild' I have the impression that I'm living Coelho's Alchemist. I hardly feel that I am doing 'this' alone and I am really thankful for all the helping-hands, words that keep me going. 

-

1982-ben születtem Budapesten. Apukám pilótaként dolgozott, anyukám testnevelő tanárként. A pilóta-szó hallatán a legtöbb embernek tátva maradt a szája és azt gondolták, a világ legszerencsésebb gyerekei közé tartozom. Nekem is ezt kellett volna gondolnom magamról. Kevesen tudják azonban, hogy a családi élet, az érzelmi fejlődés szempontjából mit is jelent ez a foglalkozás.
Kamasz koromban egy grafológiai elemzésből az derült ki, hogy az apámat úgy érzékelem, mint aki
nincs, elment vagy meghalt. Anyukám szerepe annál dominánsabb volt.
A művészet örömforrást jelentett mindig, de mivel az akkori környezet hiedelme szerint 'a művészek
éhen halnak', rám pedig senki sem mondta, hogy legalább zseniális lennék, hát a művészeti irány nem szerepelt a karrier tervek közt. Így indultam el egy biztonságosnak tűnő úton.

Érettségi után közgazdásznak tanultam marketing- és reklám, illetve média- és reklámpszichológia
szakirányokon. 1 fél évet az angliai Birmingham városában tanultam, ahol összebarátkoztam az életem
alakulására egyik legösztönzőbben ható finn barátnőmmel, Johannával. Johanna akkor még szakácsnak
tanult, de néhány évvel később átképezte magát és jogász lett, az anyukája pedig 16 év könyvelés után
kozmetikusnak állt. Az apukája szabadidejében építette a feleségének a kozmetikai szalont. Ez a kép
belém égett és vágyott példaként szolgált a párkapcsolatra, a karrierre és a család működésére. Én is
természetesnek akartam venni, hogy ha nem vagyok boldog egy adott élethelyzetében, akkor a
környezetem segítsen a változás útján.. 

30 éves koromhoz közeledve  érkezett a céges hirlevél, hogy lehet járni a pszichológushoz, akit azért kerestem meg, mert úgy éreztem,  egy helyben áll az életem, mégpedig egy zsákutcában. Jelezte, hogy az együttműködés során nagy valószinűséggel megkeresem majd egy bizonyos problémával és ezer-egyéb, egészen más is feljöhet. Mindjárt az első találkozáskor sokkolóan hatott rám, amikor az életemet (öntudatlanul) egy kivágott törzsű, szinte szénné égett faként ábrázoltam. Ezen a ponton tudtam, hogy vagy változtatok, vagy megbetegszem. Kb. 2 évig jártam a doktornőhöz és mindaz, amit a terápiának köszönhetően megtanultam, magamról, másról, a családomról,  az érzelmek világáról, meghatározó részemmé váltak.
A pozícióm 2012-ben megszűnt.

A végkielégitésnek és az évek alatt összespórolt pénzemnek köszönhetően néhány évig a tartalékaimból éltem. Elkezdtem üveg ékszereket késziteni, vásárokra járni, értékesiteni. Szerelmes lettem valakibe, aki szintén 'pályamódositó' volt. Nem tartott sokáig, hogy megtudja, hogy a tartalékaimból élek és ezzel véget is vessen a kapcsolatnak. Azt mondta, hogy nincs tervem. (És kicsit meg is hiztam.)  Összetörtem. Úgymaradtam egy pár hétig, aztán összeszedtem magam és csináltam egy tervet. Magamnak. A célom az volt, hogy a boldogság forrását egyedül is képes legyek megteremteni. Ehhez szerettem volna szakmailag olyan szintre fejlődni, ami már önmagam előtt is tiszteletre méltó. Regisztráltam az AIRBNB-re és lakásomban 2 szobát kiadtam. Rengeteg inspiráló emberrel és történettel találkoztam igy.  Beiratkoztam a Szimultán Művészeti Iskolába, Innen felvettek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, 37 éves koromban diplomás üvegtervező lettem. Borkovics Pétertől és később Sipos Balázstól tanulhattam. 

A Szimultánban összebarátkoztam Kertész Krisztinával, amit szintén sorsdöntő találkozásnak élek meg. Ő ugyanis helyet biztosit számomra a műhelyében, igy  köddé vált az a félelmem, hogy 'egyedül kell' dolgoznom.

Onnantól, hogy eldöntöttem, elhagyom a járt utat a járatlanért, úgy érzem, mintha Coelho Alkimistáját élném meg. Ritkán érzem, hogy egyedül csinálom ezt az egészet és nagyon hálás vagyok minden tettért, szóért, ami továbbhaladásra késztet. 

















About me / Rólam
Published:

About me / Rólam

Published: